2010. december 4., szombat

Nagyon jó ez így...

Gondolom, mindenki ismeri a nagy „klassziklust”:
http://www.azbeszt.hu/whatsdope/telefon/nemmukodik/takeone/dallasnemvolt.mp3
Ezt csak azért mondom, mert nekem a mai nap első felének történéseiről ennek a szofisztikált gondolatsornak a lelke ugrik be folyton. Mert lássuk csak, mi is az, ami ma nem volt:

- Öltöző
- Eredményjelző
- Közönség, érdeklődés
- Meze a csapatnak
- Kísérőprogramok
- TU-gólparádé
- Csapatkép (ne tévesszen meg az összeállás, az akkumulátor döntött…)

Persze a világért sem akarok csomót keresni a kákán (tudja bárki is, mi az a káka? Vállalva a kockázatát, hogy kiderül, egyedül én vagyok tudatlan, kérem, ha valakinek van elképzelése, ossza meg velem. Guglizni nem ér…) is csomót keresni, hisz mindezek mellett a számomra legfontosabb dolgok viszont nagyon is megvoltak, úgymint jószándék a klub részéről azáltal, hogy ezt az egészet megszervezte, vidám hangulat, kellemes testmozgás, újra ütős stáb, csinos lányok, szóval azt gondolom, mindenképpen érdemes volt ezt a hideg, de napsütéses szombat délelőttöt (remélem érzitek, hogy néha visszanyúlok azért a már régen levitézlett újságírói panelekhez, amiket szerintem a képzéseken az első félév záródolgozatainak mentőkérdéseiként alkalmaznak a tanoncok totális inkompetenssé faragása gyanánt) rászánni a részvételre. Igen, lehettünk volna eredményesebbek, figyelhettünk volna jobban a taktikára, de sajnos el kell fogadnunk, hogy amíg a tüdőkapacitás akkora, amekkora, és az agyba nem jut több oxigén, addig teljesen mindegy, mi az, amit előtte elterveztünk.
Amit azonban személy szerint mindenképpen szeretnék kiemelni, az az, hogy most már egymás után a második olyan hétvégét éljük meg, amikor nem volt bajnoki, mi mégis találkoztunk és együtt töltöttünk néhány élménygazdag órát. Nem tudom, mikor, melyik évben volt ilyen utoljára, vagy egyáltalán volt-e az elmúlt 10 évben, de az biztos, hogy valami olyan folyamat jelének tartom, ami az én szívemet mindenképpen melegséggel tölti el, hisz ez a folyamat nem más, mint a TU nem halkuló szívdobbanásainak sorozata. Másként, ami jelzi:

A TU élt, él, és élni fog!

Folytatás Komáromban, a termálfürdőben, valamikor januárban. Addig meg itt, remélem.

Ui.: Oké, tudom, nagy ívben kellene leszarnom, de ismertek, tudjátok, hogy semmit nem tudok magamban tartani. Ígyhát csak úgy, bele a világba engedjetek meg egy üzenetet:

Nőt, kocsit cserélhetsz, klubot soha!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése