DP

A címben szereplő „szakkifejezést” gondolom, a legtöbben ismeritek, aki mégsem, annak tréfásan elárulom, hogy nagyon szabadon értelmezve kb. annyit tesz, hogy „dupla élvezet”. És hogy miért adtam ennek a posztnak ezt a címet, annak nagyon egyszerű a magyarázata: az előttünk álló hétvégétől pontosan ezt várom, azaz dupla boldogságot. Innen pedig már világos a képlet, szerintem behúzzuk ma is és holnap is.


Persze tudom én, hogy ezek közül max. a holnapival kapcsolatos reményeimnek létezhet épeszű, racionális magyarázata, de hát pont amiatt is szeretjük annyira ezt a sportot, mert itt néha megtörténhet az is, ami egyébként minden szempontból utópisztikusnak minősül. De komolyan, hát nem akkor kapjuk mindig a legnagyobb meglepetéseket, amikor abszolút nem számítunk rá, merthogy semmi előjele nincsen…? Most finoman szólva minden, de minden ellenünk szól, pont ezért fogjuk legalább két góllal felülmúlni ezeket a meszticeket. Szóval ma újra ilyet élünk majd át (ami máig az utolsó, tétmeccsen, nagycsapatnak minősülő válogatott ellen elért győzelmünk):

Egyébként a kedvenc foci-blogomon van egy fantasztikus beharangozó, aminek kb. minden szavával egyetértek, érdemes elolvasni itt.)

A holnapit viszont nem kell magyarázni, habár ha a fenti logikát követem, akkor éppenhogy vereséget kellene várni, hisz amennyire nem szól mellettünk ma semmi, holnap legalább annyira nem szól ellenünk semmi, de hát egyszer van Budán eb-árusítás, így holnapra már nem jut meglepetés…:) Tényleg nehéz visszaemlékeznem arra, mikor volt ennyire pozitív előjel egyszerre együtt egy soros bajnoki előtt…

Az idő gyönyörű lesz, a sör ha kicsit vizezett is, de korlátlan mennyiségű és olcsó, a belépés ingyenes, és a csapat… Őszintén szólva, bár a többieket még nem láttam, de nem akarom elhinni, hogy akár a bibsik is jobb kerettel rendelkeznének, mint mi. Erősek voltunk a szezon elején is, de ami a héten derült ki, az tényleg feltette a tejszínhabra a koktélmeggyet. Nem azért, mert jött 15 gól, hanem azért, mert újra megjött „a” Focista, „a” Csatár, „a” Farkas Jani.

Jani, a balatoni nyárnak vége, üdv újra itthon, az Nb1 pedig jövőre visszavár, de akkor már mi is megyünk veled!

Ja, ez kihagyhatatlan, magas labda: