Számomra a szezon legnagyobb felfedezettje egyértelműen Farkas Jani. Én nem emlékszem ugyan a meccsre, amikor minket szarrá szopatott a Budaörs színeíben, tulajdonképpen érdemben ebben a szezonban hallottam róla először, de az ősz eddigi részében engem maximálisan meggyőzött. Nem is elsősorban a 7 gólja miatt (bár az is elismerésre méltó, régen volt olyan csatárunk, aki 11 forduló alatt ennyit szerzett), hanem inkább azért, mert megint van egy olyan emberünk, akiért egyrészt, ahogy mondani szokták, "érdemes kimenni a meccsre", másrészt mert valóban hasznos is a csapat számára, nem elégszik meg azzal, hogy "Messi-módjára" halomra dönti a védőket. A bajnokság elején olybá tűnt, a legnagyobb hibája, hogy passzolni nem tanították meg, de az utóbbi időben ezen a téren is hatalmasat fejlődött, és most már gólpasszokban is megmutatkozik hatékonysága.
foto: http://www.sportandmedia.com/ A másik, amivel Jani belopta magát gondolom nem csak az én szívembe, az természetesen a siófoki performansza volt. Persze nem a kihagyott ziccerekre gondolok, hanem arra a részre, ami a berúgott után jött... :) Na persze ebből azért hosszútávon nem lehet megélni, hanem - és ez már a csapat többi tagjára is vonatkozik -, illene bizony ezeket a gesztusokat egy kicsit rendszeresebbé, urambocsá magától értetődő dologgá alakítani...
A holnapi meccsre vonatkozóan amúgy Farkas a hivatalos oldalnak azt nyilatkozta, kétszer szeretne villanni egykori csapata ellen. Én pedig azt kívánom, mindannyiunk örömére teljesüljön a terve, aztán jöhet ünnepelni!
Remélem, az idő is kegyes lesz hozzánk, és valami hasonló látványt fog nyújtani a korlát környéke, mint tavaly.
HAJRÁ, BÁNYÁSZ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése