2011. december 31., szombat

Mindenkinek!

Engedjétek meg, hogy a mai nap érdemi részét ezzel a klasszikussal indítsam el és kívánjak nektek egyúttal mindenekelőtt egészségben, azontúl pedig sikerekben, örömökben gazdag, financiális, szociális és egyéb jellegű problémáktól mentes tartalmas új esztendőt. Az év elején minél hamarabb meg kellene tartani az évnyitót, a cél a Fregatt, eszünk-iszunk-mulatunk, csakúgy, ahogy minden bizonnyal ma éjszaka is, legalábbis remélem, hogy nem hoztok szégyent rám és mindannyian rendesen becsudálkoztok, érted, Béla? :)

2011. december 24., szombat

Isten éltesse a kis Jézust!

És persze benneteket, legyen békés, nyugodt ünnepetek, ne idegeskedjetek, ha odaégett a kaja vagy megpirult a süti, persze tudom, hogy nagy valószínűséggel ilyen ügyben készítőként senki sem lesz érintett... Ne is veszekedjetek senkivel, ha másképp képzeli az ünnepi menetrendet, legyetek türelmesek és toleránsak, ne csak ma, hanem mindig, legyen

BÉKÉS, ÁLDOTT KARÁCSONYOTOK!

2011. december 14., szerda

Ezt akartátok?

Basszatok rá mindenre, ne kommenteljetek, ne írjátok le, hogy menjünk vagy ne menjünk, van-e kedvetek vagy nincs. Nem kell, minek. Az oldal nem a facebook-on van, tehát nem is létezik. A háttérben itthon szól a két hisztis picsa ordibálása a dobozból, akik közül az egyiket a hétvégén ország-világ előtt verte bucira egy hasonló értelembomba, a másikról meg nemrég került napvilágra a pornó-castingon rögzített videója, szóval tartalmasan telik az este, sajnos úgy, ahogy a legtöbb átlagos magyar háztartásban. Csak én látom a másik oldalt is és lehet, hogy most elmegyek és olvasok egy kis Allen Ginsberget vagy Jack Kerouac-ot, pénteken meg elmegyek és megnézem a Jim Morrison-estet a művházban. Nektek viszont itt a büntetés:

2011. december 1., csütörtök

Napistíl

Új rovat, Petinek köszönhetően nyílt, remélem nektek (is) köszönhetően tud majd bővülni. Én nem emlékszem pontosan, az alkotó mennyi időt szánt erre, dehogy annál jóval kevesebbet, mint amennyire elképesztően és hibátlanul stíl lett, az biztos. Ennél jobbat hosszas állítgatás, terepfelmérés, igazítás után sem lehetett volna alkotni, ez egyszerűen úgy jó, ahogy van. Benne vagyunk mindenestül, egyfajta bámulatosan sikerült képi metaforája az egész szellemiségünknek. Nálam az év képe.Gratulálok, megnyerted a Szipál Márton-díjat!
Cápali Cepetitől (sztem ez vicces:))

És mivel tudjátok már, hogy nekem a zene lételemem, ez a poszt sem születik meg egy aktuális kedvenc nélkül, és még passzol is ide, hisz stíl is és fociról szól is, mégha igen elvontan és érintőlegesen is...


...És akkor kívánságkosár című különkiadásunk máris indul :)