Respect Szolnokra!

Tényleg, őszinte hittel remélem, hogy holnap megtesszük az első igazi, nem csak papíron annak számító tavaszi lépést a bennmaradás felé vezető, minden bizonnyal rögös úton. Nem lesz bennem semmi kétség, tudat- vagy érzelmi hasadás, minden rezdülésem kívánni fogja fent vázolt végkimenetelt. Szolnok számomra teljesen semleges hely, nem kívánok neki nagyobb reklámot csapni az előző posztban linkelt Copy-videó által esetlegesen keltett látszat ellenére sem. Copyt nagyon bírom, akartam egy zenét berakni, kapcsolódott a témához, ennyi. Nem köt az Alföld középpontjához semmi, nem érzek irántuk semmit. Habár... Mindez inkább csak múlt időben igaz, egészen a mai ebéd előtti pillanatokig, amikor is az én kedves, drága Ádám barátom, a Szolnok melletti Nagykörű község delegáltja rá nem világított egy súlyos földrajzi hiányosságomra megyéjük székhelyének Tiszavirág nevű hídjával kapcsolatban. Mert mióta tudom, hogyan építenek hidat Szolnokon, azóta kicsit szerelmes lettem beléjük. Mutatok egy felülnézeti képet minden további magyarázat helyett:

Azért a holnapi nap fő dala mégsem ez, hanem: