2013. augusztus 31., szombat

És akkor Vasas...

Végre! Basszameg, én vártam ezt a napot. 5 éve pirítjuk ebben a szaros másodosztályban, és ez több sajnálatos körülmény mellett azt is jelenti, hogy hiányoznak azok a meccsek, amelyeknek külön jelentőségük van. Persze a három pont miatt mindegyik számít, de a lényeg, hogy mindegyik csak emiatt, és pontosan egymással megegyező együtthatóval. Most ne beszéljünk az ilyen második csapatok ellen játszott biszembaszom derbikről, mert oké, most már már azért azokat is megnézzük, sőt, el is utazunk ha máshol játsszák, de azért szerintem mindannyian érezzük, hogy ezek komolyan vétele inkább valamiféle pótcselekvésként jellemezhető csupán.
Na de.
Ma más lesz. Nem kell nekem ezt különösebben misztifikálni, anélkül is tudja mindenki, 5 éve nem találkoztunk velük, amikor meg azelőtt igen, általában nem voltak eseménymentes összejövetelek... Abban meg szinte bizonyos vagyok, hogy hiába változott sok minden a világban és a lelátókon, ezek az derék angyalföldi ifjak még mindig táplálnak irántunk olyan érzelmeket, amelyek nem a barátság és a béke eszményének lobogója mellé tűzhetőek ki. A dolog szépsége pedig abban rejlik, hogy ezen érzések nagyjából és egészében kölcsönösnek nevezhetőek...
Mindehhez Bányásznap, ingyenjegy, nyilván az szezon megjósolhatóan legmagasabb nézőszáma, fesztivál, pocskondia, vulgaritás-bemutató, "ideális fodballidő", sör, szotyi, egyszóval olyan körülmények halmaza, melyek együttállása lehetetlenné teszi, hogy ez a nap ne váljon az "eufória" jelző szinonimájává minden Bányász-szimpatizáns számára.

Ja, és este meg Irie Maffia a városban, ahogy hallom. Non plus ultra.


Ui: Figyeljétek Szabó Bencét!

2 megjegyzés: